Transzmutációs hírek - 2012 október Nyomtatható verzió letöltése
2012 decemberének közeledtével egyre több, - a jövőről jósló - cikk jelenik meg.
Én ezektől inkább távol tartom magam. Régebben asztrológusokhoz vagy médiumokhoz fordultam, amikor tudni akartam, hogy milyen irányba halad is az életem. Az évek során rájöttem, a legjobb, ha mindig a jelen pillanatban élek, és csak azzal foglalkozom, ami akkor történik. A jelenben hozott döntéseim formálják a jövőmet.
Szó sincs arról, hogy az asztrológusokat, vagy a médiumokat elítélném! Mélyen tisztelem mindkét irányzatot, számos barátom és tanítványom ragyogó tehetségű asztrológus vagy médium. Ezek a rendszerek segítenek eligazodni a jelen mozgatóerői között, és segítenek megtalálnunk a jelen nehézségeinek legyőzéséhez szükséges eszközöket. Előfordul, hogy asztrológusok vagy médiumok segítségével keresem a megfelelő eszközöket a jelen akadályainak leküzdéséhez.
Ugyanakkor, azt hiszem sokan vannak, akik a jóslásból élő emberekhez fordulnak, hogy megtudják mit hoz a jövő. Azt hiszem a biztonság utáni vágy tükröződik abban ahogyan a jövő ismeretére vágyunk. Még ha nagy nehézségeket is jósolnak nekünk, akkor is nyerünk valamiféle hamis biztonságérzetet, mert az hisszük, - azáltal, hogy tudunk róluk - képesek leszünk kontrollálni a ránk váró eseményeket. Természetesen mindannyian azt szeretnénk hallani, hogy minden nagyszerűen alakul, és persze csalódunk, amikor az élet valami egészen mást hoz, mint amire számítottunk.
De, ahogyan arról évek óta írok, a hozzám folyamatosan érkező spirituális tanácsok azt tanítják, hogy a jövőt a jelenben teremtjük. Minél inkább megtanulunk a jelenben élni, s a jelenben végezni spirituális munkánkat, erősíteni tudatosságunkat, szembenézni az akadályokkal és bízni a spirituális világban, mely a nehézségek során vezérel minket, annál inkább képesek vagyunk az erők átalakítására és végül a jövő megváltoztatására!
Hát nem szeretnénk ezt a csodálatos Földet olyan tudatos állapotban hagyni életünk végén, amennyire az csak lehetséges? A tudatosságra való törekvés abban gyökerezik, ahogyan élünk. Ez az olvasmányainknál és a különböző foglalkozásokon tanultaknál jóval több. Természetesen a könyvek és a műhelyfoglalkozások inspirálnak minket. De végül úgyis egyedül, magunkban kell elvégeznünk a saját feladatainkat.
Engem is inspirált nemrégiben egy cikk, melyet egy barátom küldött nekem. A cikket egy nagy tiszteletben álló maya Öreg, Carlos Barrios írta. Ez a link vezet a honlapjához: http://www.carlosbarrios.org
Szeretnék idézni valamit ebből a cikkéből:
"Az antropológusok elmennek a régi templomok maradványaihoz, elolvassák a feliratokat és mindenféle dolgokat találnak ki a mayákról, de az a baj, hogy a jeleket rosszul olvassák. A sztorik csak a képzeletük terméke. A próféciákat mások írják, a mayák nevében Azt mondják, hogy 2012 decemberében vége lesz a világnak. A maya Öregek ezért haragszanak. A világnak nem lesz vége. A világ átalakul."
Carlos Barrios ezután arról beszél, hogy a most megélt időszak egyfajta átmeneti idő.
Azt hiszem ezt mindannyian érezzük. Azt pedig tudom, hogy sokan frusztráltak amiatt, hogy egy ilyen átmeneti állapotban kell élniük. Valahogy kínosan érezzük magunkat, mert "nincs mit csinálni". Egyszerűen csak tennünk kell a dolgunkat. A nehézséget az okozza, hogy az Ego és a racionális tudás azonnal látni akarja munkánk eredményét.
Szeretném megosztani egy személyes élményemet arról, hogy milyen ereje van annak, ha egy átmeneti időszakban sikerül megmaradnunk a feltétel nélküli szeretet állapotában. Mert a köztes, átmeneti időszak a halálra való felkészülés állapota. A halál lehet fizikai, a test halála, vagy lehet egy bizonyos életmód vége is.
Az elmúlt években írtam arról, hogy idős szüleimet Santa Fé-be költöztettem, hogy közelebb legyenek hozzám.
Édesapám egy éve, 97 éves korában hunyt el. Időskori demenciában (szellemi hanyatlás) szenvedett, és élete utolsó hónapjai nagyon nehezek teltek, mert meglehetősen erőszakossá vált.
Tudtam, hogy apám ekkor dolgozott fel számos, a múltban elszenvedett traumát. Azt is tudtam, hogy képes vagyok megteremteni számára azt a közeget, melyben lelki sérüléseire gyógyulást találhat.
Mivel minden nap vele voltam én dönthettem el, hogy ki mehet be hozzá és ki nem. Emellett gondozókat is vettem fel az ápolására. Élete utolsó két hónapjában kizárólag olyan ápolók mehettek be apámhoz, akikről tudtam, hogy a viselkedésétől függetlenül, mindig feltétel nélküli szeretettel bánnak vele. És természetesen ott voltam mellette én is, akire ez ugyanúgy állt.
És amikor meghalt, akkor az így szerzett lelki békével távozott. Végtelenül gyorsan távozott, szélsebesen tért vissza a Forráshoz. Nyilvánvaló volt, hogy a gyógyulás halála pillanatában befejeződött.
Sokan vannak, akik idős szüleiket gondozzák. És nagyon sokszor hallom barátaimtól, tanítványaimtól, hogy egy-egy szülőnek roppant traumatikus élete volt, de most megadatik, hogy a múlt sebeit begyógyító szeretet vegye körül.
Sokakkal beszélek arról, hogy ha valakit szeretettel veszünk körül az utolsó, nagy váltás idején, akkor olyan békés állapotba kerül, ami lehetővé teszi a múltbeli sebek teljes begyógyulását.
Sokak számára talán ez hosszabban megy végbe, mint ahogyan azt a külső szemlélő várná. Akár évekbe is beletelhet, mire valaki az összes traumát feldolgozza és utolsó útjára indul, vissza, a mindenség Forrásához.
De ahogyan azt oly sokan láttuk, mindennek a kulcsa az az erő, melyet a szeretettel teli közeg sugároz.
Azért mondom el mindezt, mert napjainkban annak az életvitelnek a haldoklása zajlik előttünk, mely már nem szolgálja többé sem a Földet, sem az élet megjelenési formáit.
Azt pedig nem tudjuk, hogy ez a váltás meddig tart. Fogalmunk sincs, hogy milyen hosszú lesz a köztes állapot. Azt sem tudjuk, hogy a váltás milyen hatással lesz személyes sorsunkra. És tényleg nem tudjuk, hogy mi lesz. A racionális gondolkodás számára a halál mindig nagyon rejtélyes volt és talán örökre az is marad.
De az átmeneti folyamatok során mindig az a lényeg, hogy teljes éberséggel legyünk jelen a pillanatban, s hogy a nagy váltás idején a szeretet erejét képviseljük.
Az évek során minden gyakorlatunkkal arra összpontosítottunk, hogy a feltétel nélküli szeretet igaz hordozóedényei legyünk, és most pontosan erre van szükség.
Amit most látunk a világban az annak az eredménye, hogy mi emberek sem a Földet sem a Földön létező életformákat nem tartottuk tiszteletben.
És még ebben a pillanatban is rengetegen vannak, akik kizárólag a "gazdaság gyógyításával" gondolnak. Holott a hangsúlynak azon kellene lennie, hogy életünkkel a Föld iránti megbecsülésünket és tiszteletünket fejezzük ki.
Természetesen megértem, hogy micsoda nehézséggel jár ha nincs elég pénz, élelem, vagy lakóhely. Én magam is megéltem ezt.
Amikor megnyílunk a spirituális élet számára, akkor olyan megoldások és lehetőségek adódnak elő, melyek a szükség sémájából a bőséggel teli életre segítenek minket.
Mert az univerzumban nem is létezik szükség, ott kizárólag bőség van. De a bőség energiájának megtapasztalásához és a bőséghez segítő megoldások megismeréséhez az isteni minőségeket befogadó életre kell szánnunk magunkat. Minél inkább átadjuk magunkat az isteni hatalomnak, annál inkább látjuk, hogy mindig megtaláljuk azt, amire szükségünk van.
Továbbra is hirdetnünk kell, hogy a Föld az otthonunk és, hogy vigyázzunk az életadó elemekre. Erre a tanításra most különösen nagy szükség van, mert az emberek szinte csak arra figyelnek, hogy milyen anyagi nyereséghez juthatnak, - méghozzá bármi áron.
Ugyanakkor, minél inkább megszokjuk azoknak az egyszerű spirituális gyakorlatoknak a rendszeres végzését, melyek lehetővé teszik, hogy belső bölcsességünk irányítson bennünket, annál pozitívabb változásokat tudunk teremteni minden életforma számára.
Minél inkább megtanulunk a jelenben élni, szeretetet adni a Földnek s minden létformának, annál inkább képesek vagyunk gyógyítani a múltat, a jelent, és a jövőt.
Október hónapban 29.-én lesz holdtölte. Miközben tovább szőjük a Földön belül és a Föld körül ragyogó fényhálónkat, kössük össze szíveinket és sugározzuk a világba a minden létformát fenntartó feltétel nélküli szeretetet.
Akik most olvassák először a Transzmutációs Híreket, kérem olvassák el itt a honlapon, az "Emberi fényháló teremtése" c. részt
Miközben szeretetet árasztunk a világba emlékezzünk rá, hogy magunkat is szeretnünk kell. Hozzunk olyan döntéseket, melyek azt tükrözik, hogy mennyire szeretjük és tiszteljük saját magunkat.
Carlos Barrios cikke megemlít egy nagy tiszteletben álló Öreget, aki egész évben egy elhagyatott, hegyi barlangban él, s aki lement Chichicasenango-ba, hogy beszéljen az emberekhez, akik egy szertartásra gyűltek ott össze. Az Öreg nagyon egyszerű, minden sallangtól mentes beszédet tartott. Arra buzdította az embereket, hogy gyűljenek össze és minden erejükkel az életet és a fényt támogassák. A mi globális közösségünk is pontosan ezt teszi immár sok éve.
Egyedül a szeretet gyógyít.
Bejelentések:
Augusztusban előadást tartottam az első Sounds True (Igaz Hangok) konferencián, melynek címe a The Wake Up Festival (Ébredés Fesztivál) volt. Csodálatos és nagy erőt sugárzó konferencia volt ez. 600 ember gyűlt össze a világ minden pontjáról, és számos spirituális tanítóval ismerkedtek meg. Az együtt töltött idő rendkívül tartalmas és mély élményt adott.
Christine Stevens is az előadók között volt. Christine a hangról és a hanggal való gyógyításról tanított. Kitalált és elkészített egy egyszerűen szállítható, könnyű dobot. Nekem is van ilyen dobom. Átmérője 30.5cm. És akkor kapok igazán szépen rezonáló hangot, ha puha ütőt használok.
Christine hordozható dobjairól az alábbi linken található bővebb információ:
http://www.ubdrumcircles.com/products_drumtrio.html
|
|